1948-1958 Ferenc Fricsay a RIAS szimfonikus zenekar,
ma DSO (Deutsches Symphinie Orchester Berlin) első főigazgató karmestere

1948-ban Elsa Schiller, a Berlini RIAS-rádió komolyzenei osztály vezetője, karmestert keres a RIAS szimfonikus zenekar számára, mikor a Salzburgi Ünnepi játékokon megismerkedik Ferenc Fricsayval. Ekkor sikerül neki, Fricsayt a zenekar főigazgatás számára felkérni, majd egy kettős szerződéssel a RIAS szimfonikus zenekarhoz és az akkor még a Theater des Westens-ben rezideáló Städtische Oper-hez (ma Deutsche Oper berlin) főkarmesterként lekötni.

1948 dec.12.én Fricsay a Berlini Titania-Palast-ban adja elő első hangversenyét.

1949 szeptemberében a Berlin-Dahlem-i Jesus-Christus-Kirche n. templomban készül az első hanglemezfelvétel:Čajkovskij-hegedűverseny, Yehudi Menuhin-nal.

1951-ben a Deutsche Grammophon hanglemeztársaság szerződést köt Fricsayval. Első vendé-gutazás a zenekarral Nyugat-Németországba, amely keretében a RIAS zenekar az osztott Berlin kulturális nagyköveteként főként jeleni modern darabokkal lép fel. Fricsay műsoraiban azonkívül elsősorban Mozartra, Batrókra és Kodályra fektet nagy hangsúlyt. Szinte az összes hangyver-senye programja legalább egy jeleni művet tartalmaz, sőt gyakran kizárolag új zenei koncer-teket is szokott előadni. Mivel olyan nevek mint Bartók, Boris Blacher, Hindemith, Schoenberg vagy Stravinsky Németországban még egyáltalán nem mindennapiak, sok modern darabnak így Fricsay volt az ősbemutatója is, amellyel egyben megalapította e kiváló zenekar híres specifikus új zenei hagyomáyát is.

Nagynevű és nagyszerű hanygszerészek, zongoristák mint Anda Géza, Claudio Arrau, Walter Gieseking, Friedrich Gulda, Margit Weber és Clara Haskil, hegedűművészek mint Yehudi Menuhin, Wolfgang Schneiderhan és Varga Tibor, vagy Pierre Fournier Gordonkaművész voltak a zenekar állandóvendégei. Éppolyan szoros volt az együtt-működés Dietrich Fischer-Dieskau, Josef Greindl, Maria Stader és Ernst Haefliger énekesművés-zekkel is.

1952 feb.2.-án elhangzik az Alban Berg hegedűverseny Berlini ősbemutatója, hegedül: Rudolf Schulz.

1952 vendégutazás Párizsba.

1953 Az Amerikai Egyesült Államok megszüntetik a RIAS szimfonikus zenekar anyagi támoga-tását, ezért a zenészek közös vállalatként alapítanak új zenekart, melynek üzleti vezetője Heinz Hoefs solo-fuvolista lesz.

1954 Fricsay felmondja szerződését mint zenei igazgató, de mégis tartja szoros kapcsolatát a zenekarral. Az 1950-es években oly hírnevű karmesterek alatt játszik a zenekar mint Karl Böhm, Georg Solti és Otto Klemperer. Azonkívül a fiatalabb karmesteri nemzedék képviselői is, mint Wolfgang Sawallisch, Bernard Haitink és Lorin Maazel gyakran szoktál vezényelni.

1956-ban a zenekar nevét Radio-Symphonie-Orchester Berlin-re változtatja. A Sender Freies Berlin (Szabad Berlini Rádio nyugat-Berlinben) szerződést köt a zenekarral, amelynek viszont e névváltoztatás a feltétele, rövidítése: RSO. Az új intendáns Wolfgang Stresemann lesz 1959-ig.

1957/1958-ban több felvétel készült Fricsay Ferenc vezénylése alatt és elnyeri a "Grand Prix du disque" kitűntetést (többek között Bartók: Concerto és a Kékszakállú herceg vára, Mozart: Don Giovanni)

1959-ben a zenekarnak újra sikerül Ferenc Fricsay-t főkarmesterként leszerződtetni. Mivel Wolfgang Stresemann a Berlini Filharmonikusoknak lesz intendánsa, az RSO-zenekar üzleti vezetését 1974-ig Heinz Hoefs veszi át.

1959 szept.28.-án hangzik el az első hangverseny Fricsay visszatérése után, amellyel az SFB nagy rádió-adótermét avatják fel ünnepélyesen. E műsor (Kodály Psalmus hungaricus-a és Mozart c-moll miséje) közvetítése annyiban írt médiatörténelmet,  mert Németországban ez volt az első stereo-adás a rádióban.

1959 dec.16.án a zenekar közreműködik az SFB „Musik der Gegenwart“ (A jelen zenéje) c. sorozata első hangversenyén.

1961 nagy vendégutazás Fricsayval és Yehudi Menuhin-nel tíz nyugat-német városba, majd Kopenhágába, Londonba és Párizsba.

1961 novemberében készül a „Zenekari műhely“ első TV-felvétele, amelyben a próbát és az előadást közvetítik az igazgató karmester keze alatt. Ulrich Schreiber újságíró és zene-kritikus 25 év múlva elnevezi Fricsay-t „Németország első médiai művészének“.