Miután Szegeden, Budapesten és Salzburg-ban….

…… mindenki felfigyelt arra, hogy Fricsay hogyan kezdett pályáján "befutni", vendéghangversenyeinek híre Európa és Amerika valamennyi országában hamarosan elterjedt, de fôleg az, hogy mennyire elragadtató, interpretációjában és technikájában precíz karmester és zenekari  "nevelô"  volt.

Fricsay a RIAS Berlini szimfonikus zenekar, egyben az ottani „Städtische Oper“ Városi operaház fôkarmestere volt, s mint karmester és zenei tanácsadó szere-pelt a Berlini “Deutsche Oper” Német operaháznál, ahol a "Don Giovanni" cimü opera megnyitási elôadását vezényelte, valamint zenei fôigazgatóként München-ben, ahol a "Figaro házasságával" a Cuvilliés-színházat ô nyitotta meg újra. Ebben az idôben több mint 200 hanglemezfelvétele készült, melyeknek nagy része még a mai napig is példásnak számítanak.

Fricsay Ferenc az elsôk közé tartozott, akik a televíziót mint "médiumot" hasz-nálták elôadási, de zenekari próbák felvételeire is.

                                                                                                   

Ezt nem azért tette hogy önmagát szerepeltesse, hanem azért, hogy a széles közönség számára közel-hozza a szimfonikus komoly zenét.

Egyrészt Mozart és Beethoven zenéje "szak-karmesterének" számított, de egyben mindenki nagyon tisztelte Kodály és Bartók honfitársai mûvei szakér-tôjeként is, akikkel ô még együtt dolgozott.

Nagyrendû és nagyszerû tevékenysége mellett hamar megfeletkezünk arról, hogy mennyire rövid volt az élete.
                                                                             Alexander Pereira                                                                                                              (Zürichi operaház intendánsa)